A fajta küllemi leírása

A fajta külleme a R. HANSET 1988-ban közzétett leírása - amely egyben a belga szabvány alapja - szerint a következőkkel jellemezhető:

​

Fej: könnyed, igen arányos, éles széles sík homlok, széles orr; a hímivarú egyedeknél a fej szélesebb, rövidebb és erősebb, a szarvak rövidek, vízszintesek; a bikáknál oldalirányúak, a teheneknél a homlok elé hajlók.

Hiba: a durva és hosszú,keskeny fej,

Nyak: a teheneknél vastag és egyenes, a bikáknál pedig erősen domborodó,

​

Váll: jól izmolt és harmónikusan kapcsolódik a szomszédos testtájakhoz,

A bikáknál különösen jól izmolt a lapockatájék, a felkar, az alkar és a vállizület környéke, 

Hiba: a laza kötésū, kiálló és izomszegény váll,

​

Mar: széles és jóI izmolt, egyenes vonalú átmenetet képez a háttal, a teheneknél a nyakkal is,

Hiba: az éles, izomszegény és a háthoz rosszul kapcsolódó mar,

​

Hát és ágyék: vízszintes, széles és jóI izmolt, gyakori a hátközépen végig húzodó bemélyedés mely hátrafelé tovább folytatódhat (dupla ágyék),

Hiba: a hajlott, és izomszegény, rossz kötésū és pontyhát,

​

Törzs: domború bordák, vastag izmokkal borítva a lapockák mögött, különösen a bikáknál,

a szügy széles és jól izmolt főleg bikáknál, a bőr finom és rugalmas, a lebernyeg kevéssé fejlett,

Hiba: a lapos hosszú oldalak, szūk szügy és a durva vastag bőr,

​

 Lágyék: rövid és telt, a Iágyék bőre előre meghosszabbodik igen vastag ráncot alkotva,

Hiba: a hosszú beesett hasfalnál behorpadt lágyék,

​

Far: széles, nem látszó csípőkkel hosszú, csapott jól fejlett izomzattal, különösen a bikáknál ,,dupla" közepén·húzódó bemélyedéssel, mely a keresztcsontban és meghosszabbodásában a jól tūzött és kiálló farokban folytatódik,

Hiba: a rövid, szūk izommennyiség, a nem eléggé csapott

előltūzött farku far,

​

Comb: /felcomb es alcomb/

kerek, domború jól látható izmok közötti barázdákkal, oldalról a comb a far meghosszabbodása egy körívben a térdre és a csánkra húzódóan, a bikáknál hátulról nézve köralakú, a far tetejétõl az alcombok aljáig,

Hiba: a kellő izmoltság hiánya és a túl rövid alcombok,

​

Farok: a csontváz fejlettségével aranyosan közepes hosszúságú, arra merőleges,

Hiba: az előltūzött és túl rövid farok,

​

Végtagok és lábállás: szilárd, inkább finom csontozat, száraz és rugalmas izületek, egészséges és ellenálló körmök,

Hiba: a durva csontozat, merev, nem tiszta, sőt duzzadt izületek,

​

Elülső lábak:

• oldalról nézve az alkar, a lábtő és a szár egyenes oszlopot

alkotnak,

Hiba: az előretolt lábállás. (a függőlegestől előbbre álló első lábak) a hátratolt lábállás. ( a szabályostól hátrább álló első végtagok) és a térdesség.

• szemből nézve a lábtő és a szár enyhén befelé hajló szöget alkot melynek csúcsa a lábtő,

Hiba: a térdben túlságosan szūk állás, ( a lábtövek túl közel esnek egymáshoz) és a térdben tág állás (a lábtövek túl messze esnek egymástól)

​

Hátulsó lábak:

• oldalról nézve az ülőcsontról lebocsátott függőleges, a csánkot érinti,  

Hiba: a has alá állított és a hátraállított lábállás,valamint a karóállás, (csánkizület nagy szöget alkot) és a kardállás (a csánkizület szöge kicsi),

• hátulról nézve a hátulsó végtagok párhuzamosak a test középvonalával,

Hiba: a gacsosállás (csánkok túl közeliek), és a dongaállás (csánkok túl távoliak),

Csūd: a körmök tengelyének meghosszabbítása a párta koronája felett, természetesen szöge meredekebb a hátulsó lábakon,

Hiba: a meredek (talajhoz viszonyítva nagy szöget zár be), és a puha csūd (túl kis szöget zár be vagy hosszú),

​

Tőgy: négyszögletes és szimetrikus, közepesen fejlett, a tőgybimbók szabályosan helyezkednek el,

Hiba: a csüngő tőgy, a palack alakú tőgy (kecsketőgy), a túl

közeli tõgybimbók,

​

Here: normális térfogatú,

Hiba: a túl kicsi, a duzzadt és a hiányzó (rejtett) herék,

​

Összbenyomás:

A különböző testrészeknek harmonikus, jellegzetes és finom egységet kell alkotniuk.