A japán fekete vagyu bemutatása

Történelmi áttekintés:

Japánban a Krisztus után 2. század óta ismert őshonos igavonó szarvasmarha hosszú századokon keresztül táplálékként nem szolgált. A Meiji dinasztia hatalomra kerülésével, nyugati mintára divatba hozták a marhahúsfogyasztást. Ennek volt köszönhető, hogy az 1860-as évektől kezdve nyugat-európai fajtákkal kezdték keresztezni az őshonos fajtát, elsősorban az igavonó képességet kívánták fejleszteni, de a húsminőség javítása is cél volt. Az egzotikus fajtatiszta és keresztezett egyedekért jóval magasabb árat lehetett kérni. Ez a konjunktúra 1910-ben véget ért. Ettől kezdve már újabb nyugati keresztezésekre nem került sor és 1919-ben indult egy, a kormányzat által támogatott szelekciós program

Az I. világháború után a japán kormány úgy döntött, hogy a kiemelkedő minőséget mutató hazai és külföldi szarvasmarha fajtáknál támogatni kell a szelekciót és regisztrációt. Mivel addigra már nagyszámú európai vérvonal is bekerült Japánba, a genetikai állomány igen gazdag volt.

Ez a meglévő sokféleség, együtt az eredetileg is létező különböző hazai szarvasmarha fajtákkal lehetővé tette, hogy az ország különböző területein különböző kritériumoknak megfelelően szelektáljanak.

A II. világháború után a japán kormány lépéseket tett a regisztrációs folyamat racionalizálásra, és hivatalosan három fő wagyu szarvasmarha fajtát ismert el, melyek a következők: japán fekete, japán vörös és japán szarvatlan. 1948-ban megalakult a Nemzeti Wagyu Szarvasmarha Regisztrációs Szövetség.

A japán fekete fajtába számos eléggé különböző típus is beletartozott, és ez ma is így van (pl. Tottori, Tajima, vagy a Hiroshima vonal). A japán shorthornt hivatalosan csak 1957 után ismerték el, mint külön fajtát.

A japán feketén belül ismert 4 vérvonal közül a világban csak 3 érhető el.

Tajima vérvonal
Hyōgo prefektúrában alkalmazott keresztező fajták: Shorthorn, Devon, Brown Swiss

Kedaka vérvonal
Tottori prefektúrában alkalmazott keresztező fajták: Shorthorn, Brown Swiss

Shimane vérvonal
Shimane prefektúrában alkalmazott keresztező fajták: Shorthorn, Devon, Brown Swiss, Simmental, Ayrshire

A japán kormány a hazai húsmarha ágazat védelmének érdekében szigorú törvényeket vezetett be, melyek betiltották az élő japán wagyu marha exportját. 1976-ban azonban négy wagyu marha került exportra az Egyesült Államokba: két Tottori fekete wagyu és két Kumamoto vörös wagyu bika. Ezután 1993-ban az USA ismét importált két hím és három nőstény Tajima marhát, 1994.-ben pedig 35 hímet és nőstényt, feketék és vörösek vegyesen.

Magyarországi státusz:

A jelenlegi indító állományunk alapján, Magyarországon, a szarvasmarha fajon belül japán fekete wy fajtatiszta populáció tenyésztése az alapvető célkitűzésünk.

A fajtába tartozó egyes vérvonalak keresztezését alkalmazzuk (Tajima, Kedaka, Shimane).

A különböző fajtakeresztezéseket a piaci tapasztalatok alapján nem vetjük el az aktuális vérhányad szigorú regisztrációja és tanúsítása mellett.

Szaporítóanyag természetesen csak fajtatiszta termelhető, és forgalmazható.

Megjegyzendő, hogy a „fajtatiszta” megjelölést a wagyu fajtánál megelőzi egy „tisztavérű” kategória, amely a mindkét nemben a felmenő ágon a japán származását jelenti.

 A megengedett gén immigráció: annak széles lehetőségével kell énünk a honosítás során, hiszen a jelenlegi hazai populáció csak így növelhető, illetve genetikai előrehaladás csak így generálható.

A fajta besorolása: a japán fekete wagyu szabad besorolású világfajta

Nemesítő: nincs!

Az állatok jelölési módja: A Szlovákiában született egyedek az EU szabályoknak megfelelően véglegesen a szlovákiai azonosítóval és magyar marhalevéllel kerültek be az ENAR adatbázisba, majd a Magyarországon született utódok ENAR azonosítót kapnak. Mindkét rendszer szerint mindkét fülben műanyag füljelző van.

A bejelentéskor rendelkezésre álló állomány: 14 nőivarú (ET) és 14 hímivarú (ET) növendék tenyészállat. A egyedek mindegyike az Ausztrál Wagyu Szövetség tanúsítványaival rendelkezik az embrió nyerés körülményeivel és a genetikai szülők DNS profiljának meghatározása terén. A beültetés adatainak (a recipiens azonosítást is beleértve) dokumentálását az Embrió Kft biztosította. (1.sz   excel táblázat)

Az MgSzH immungenetika laboratóriuma elvégezte a import egyedek DNS alapú azonosítását és ez alapján adta ki azAusztrál Wagyu Szövetség a származási igazolásokat.

 

A fajta küllemi leírása:

Az embrió kontingens szállítója az Ausztrál Wagyu Szövetség, (AWSZ) és Egyesületünk a továbbiakban elsődlegesen és következetesen alkalmazni kívánja a, az AWSZ szabályzatában foglalt elvi és gyakorlati meghatározásokat. Az összehasonlíthatóság, illetve kompatibilitás érdekében az AWSZ terminológiáját és módszertanát kívánja alkalmazni. Belátható ideig nem nélkülözhetjük ausztrál partner szövetségünk tapasztalatainak adaptációját. Ezért a küllemi leírást az AWSZ szabályzatából idézzük a következő szerint:

 Wagyu kitűnőségi fajta standard

Segédlet az Ausztrál Wagyu (Japán fekete) kitűnőségi fajta standardjához

Valamennyi tenyésztő kötelessége, hogy kitűnő tenyészállatok használatával mindenkor a fajta tökéletesítésére törekedjen.

A szelekció eszközei a vizuális értékelés és az objektív mérés. A vágómarha-tenyésztő további kötelessége a vágóminőségre történő szelektálás, tekintve, hogy a Wagyu más fajtáktól eltérő genetikai képességekkel bír a márványozottság és a zsír összetételének tekintetében.

Szín
A Wagyu színe egyszínű fekete. A wagyu születésekor sötét barna színnel bír, amely a növekedés során befeketedik. A barna szín a Tajima vonalak esetében kifejlett korra is megmaradhat. Foltos arcszínnel a fajtatiszta állat nem bírhat (tőgy alatti fehér foltok tolerálhatók).

Szarv
A wagyu szarvalt fajta. A szarvtalanítás erősen javallott..

Kültakaró és bőr
A szőrzet rövid, puha tapintású, a bőr pigmentált. A szőrzet és a bőr puhasága erős korrelációban áll a hús márványozottságának fokával

Testfelépítés
A Wagyu vérvonalai Japán viszonylagos földrajzi izoláziójában alakultak ki, ennek megfelelően az egyes genetikai vonalak tekintetében eltérések vannak. Mindazonáltal a szarvasmarha fajra jellemző láb-, csüd-, köröm- és tőgyszilárdság, valamint a könnyű borjazás a fajtában megfigyelhető. A láb- és körömszilárdság különösen fontos a hosszú hízlalási időszak miatt. A csípőcsont magas elhelyezkedése és a tejelő tehenekre emlékeztető finom csontszerkezet a Wagyu sajátossága, különösen a Tajima vonalban. A többi szarvasmarha fajtához kisebb rövidebb fej és szélesebb szemek közötti távolság figyelhető meg

Vérmérséklet
A wagyu rendkívül jól kezelhető fajta. Keresztezés okán fellépő agresszív viselkedés elfogadhatatlan. A rossz vérmérséklet egyben a márványozottság mértékét is rontja.

Testalkat és izomzat
A wagyu közepesen keretes rámájú típus (4-6 pont értékkel). A tenyésztés során kerülni kell a kis rámájú típus felé regressziót. Ilusztráció: 4. számú melléklet

Objektív mérések

Az objektív mérések alapvető fontosságúak nem csupán a súlygyarapodás és a szaporodási adatok, hanem a hasított test minősége és a márványozottság fokának vonatkozásában is.

Genetikai vagy születési hibák

  • túlizmoltáság (culard jelleg)
  • farkastorok,
  • arthrogryposis,
  • törpenövés,
  • vérzékenység,
  • bénulás,
  • mannosidosis

 

Egyébb  jellemzők:

A fajta 8-9 hónapos életkorban ivarérett. Az üszőknél cél a 24 hónapos korban történő első ellés elérése. Az embriómosást a 350 kg súly elérésekor kezdik, ez kb. 14 hónapos kort jelent.

Tartási kérdések: Japánban nagyon zord téli körülmények között is tartják, hasonlóan a kontinentális körülményekhez. A téli időszakban az istállóban tartást és az abrak takarmányt meghálálja.

Standardok:    
  • születési súly: 28 kg
  • választási súly: 200 nap/160 kg
  • 10 hónapos súly: 285 kg
  • kifejlett kori súly: tehén 550 kg/ bika 630 kg
  • vágási életkor: 36 hónap
  • napi súlygyarapodás a hízlalási időszakban: 0.6 kg/nap

 

A nyilvántartások módja:

  • Egyedi azonosítóval való ellátás a 99/2002.(XI. 5) FVM rendelet szerint és határidőkkel.
  • Papíralapú vagy bármikor kinyomtatható elektronikus adathordozón: tenyésztési napló, szaporulati napló, üszőnyilvántartó, termékenyítési napló, takarmányozási napló, mérlegelési feljegyzések naprakész vezetése a tenyészetben.
  • Törzskönyvek vezetése: egyesületi adminisztráció

 

A származásellenőrzés módja

  • A származásellenőrzés az elsődleges feljegyzéseken alapul a tenyészetben.. További garancia forrása a TER adatbázisba való kötelező bejelentés.
  • A japán fekete wagyu esetében a jelen program szerin elvárás a DNS minta minimum archiválása,
  • Az „AF” és az „A-1” az „A-2” törzskönyvi osztályban a DNS vizsgálat kötelező;
  • A hazai tenyésztésű „AF”,és „A-1” minősítésű tenyészállatok származását Egyesületünk az számú melléklet formátuma és tartalma szerinti „Származási Igazolás” –on tanúsítja, továbbá a 2.számú melléklet szerinti „Minősítő lap”-ot állít ki


Törzskönyvi Szabályzat

Az „A” törzskönyvbe sorolás feltételei:

  •   AF : Tisztavérű (fullblood): japán felmenőkkel rendelkező wagyu kerülhet ide.
  • „A-1” : Fajtatiszta japán fekete wagyu 3 ősi soros pedigrével
  • „A-2”.: 93,75 japán fekete wagyu vérhányadú egyed fajta-átalakító keresztezés fázisában.

 

A „B” törzskönyvbe sorolás feltételei:

Apa tisztavérű vagy fajtatiszta japán fekete wagyu

A tenyészállat minősítés módja

Nőivarban:

  • Küllemi megítélés, ezen belül kiemelt figyelemmel a lábszerkezetre,
  • első elléskori életkor,
  • ellés lefolyása,
  • születési súly
  • újravemhesülési idő,
  • borjúnevelő képesség a 200 napos választási súlyban

 

Hímivarban:

  • Küllemi megítélés, ezen belül kiemelt figyelemmel a lábszerkezetre,
  • Születési súly,
  • 200 napos választási súly
  • Herekörméret éves korban,
  • Súlygyarapodás STV-ig
  • Súlygyarapodás STV alatt
  • Egy életnapra jutó élősúlytermelés


STV lefolyása

8 hónapos korban előválogatás az és együtt tartás az addigi teljesítmény és küllem alapján;

  • STV indítás, (bemérés) 9-11 hónapos korban;
  • STV zárás és értékelés 12-14 hónaposa korban;
  • STV alatt abrakra koncentrált takarmányozás

BREEDPLAN adatok szolgáltatása

Az STV zárásakor a minősítést legalább 3 tagú bizottság végzi, amelynek kötelezően tagja az Egyesület mindenkori tenyésztésvezetője, valamint az MgSzH delegált képviselője

Vágás utáni minősítés

  • S/EUROP minősítés;
  • Objektív mérések: Hasított féltestek aránya, márványozottság, testüregi faggyú, lábvégek súlya, kereskedelmi darabolás szerinti húsrészek aránya;

 

A teljesítményvizsgálat rendje:

A wy fajta az egészen különleges húsminőséget jelenti a szarvasmarha fajon belül. Természetesen e minőségnek a létrehozása, mint általában minden más tenyésztői munka, tudatos emberi tevékenység eredménye. A célkitűzés, első helyen, a hús fokozott márványozottságának elérése, vagyis a szarvasmarha fajra általában jellemző intramuszkuláris zsír arányának fokozása volt.
Köztudott, hogy húsféleségekben az íz-anyagok elsősorban a zsírmolekulákhoz kötődnek, ezért a fokozott márványozottság a gasztronómiai érték növekedésével jár.
A cél elérésének azonban ára van, aminek az ár:érték arány optimalizációja során az értékben is érvényesülnie kell.
Az érték kétségtelen. Olyannyira, hogy a szaporítóanyag és a tenyészállat iránti kereslet dinamikusan nő és az ebből készült steak ára szinte megfizethetetlen.
Az ár tekintetében viszont számolni kell azzal, hogy nincs extra küllemi követelmény, továbbá nem fokozható öncélúan például a súlygyarapodás, hiszen 3 éves kor előtt nem célszerű levágni a hízóállatot (vö.: fajtastandardok).

Az egyedi teljesítmény értékelése a 2. számú mellékletben a következők szerint kerül összefoglalásra
( a melléklet a  tenyészbikák Származási Igazolásának is melléklete):

A kizáró jellegű küllemi hibákkal (amelyek a küllemi leírásban szerepelnek) terhelt egyedek nem minősíthetők.

Az STV objektív mérési eredményeit a mért vagy korrigált adatok tekintetében az egyed STV csoportátlaghoz viszonyított arányán keresztül mutatjuk be, amely táblázatos formában jelzi egy-egy STV csoport belső rangsorát és ugyancsak jelzi a genetikai előrehaladás trendjét is.

A vizuális megítélés tárgya, egyes konstitucionális tulajdonságok mellett kitér a bőr finomság értékelésére is, amely szoros korrelációban van a hús márványozottságával.

A hosszú hizlalási időszak szükségessé teszi, a hibátlan konstituciót és különösen a korrekt lábszerkezetet. A 3. számú melléklet szerinti „Minősítő Lap” foglalja magában a 9 pontos osztályozás kategóriáit. Az ábrák szerinti besorolás négy osztály szerint jelenik meg a következők szerint:

  • 5 pont A-1
  • 4-6 pont tenyészbikáknál A-2
  • 3-7 pont teheneknél A-2
  • 1 és 9 pont, selejtezésre.

A teljesítményvizsgálat az STV harmonikusan illeszkedik a BREEDPLAN rendszeréhez

Az apaállat mesterséges termékenyítési feltételei:

A következő követelmények azokra a regisztrált bikákra vonatkoznak, amelyek értékesített spermájából regisztrált borjakat várnak. A bikát a következő esetben fogadja el az Egyesület mesterséges termékenyítésre:

  • az állat három ősi soros (négy generációs) származási igazolása
  • tisztavérű vagy fajtatiszta vérhányad,
  • DNS igazolás vagy archivált minta igazolt megléte;
  • Tenyésztésre jelöltként importált növendék bikák és hazai tenyésztésű egyedek esetén ÜSTV eredmény besorolás szerint


Tenyészérték becslés:
BREEDPLAN szerint Ausztráliában

Herceghalom, 2011. 09.25.
Összeállította:
Dr. BÖLCSKEY Károly                                           ZICHY Mihály
Egyesületi tenyésztésvezető                               Állomány  tulajdonos, egyesületi tag :
Fordításban közreműködött: TISLER István

 

1. számú melléklet

3. számú melléklet

4. számú melléklet

 

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés