Hogyan teljesíti programját a Fehér-kék Belga Szarvasmarhát
Tenyésztõk Egyesülete magyarországon?

A magyarországi fehér-kék belga (fkb) tenyésztési, genetikai és keresztezési programot 1990-tõl támogatja a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium.

Az 1994-ben a fajta tenyésztõ szervezeteként alapított 18 tagú Egyesület (1998-tól a magyarországi lincoln red (lr) fajta tenyésztését is koordinálja) tenyésztési programot valósít meg, teljesítményvizsgálatot végez, mûködteti a küllemi bírálati rendszert, ellenõrzi a tenyészállat és szaporítóanyag forgalmazást.

Az Egyesület törzstenyészete és az fkb fajta magyarországi bölcsõje az ostffyasszonyfai „Petõfi” Mezõgazdasági Szövetkezet. A gazdaság 1990 -tõl Kiss Károly ágazatvezetõ irányításával végzi a fajtatiszta tenyésztési program megvalósítását és egyedülálló tapasztalatokat halmozott fel a fajta üzemi használata során.

A Pankotai Agrár Rt. (Szentes) az lr, a „Petõfi” Mezõgazdasági Szövetkezet (Ostffyasszonyfa), a holstein-fríz (hf), Szomor Dezsõ magángazdasága (Apaj) a magyar szürke (msz) és a „Berzsenyi
Dániel” Mezõgazdasági Szövetkezet (Egyházashetye) a magyar tarka (mt) tehénállományában nyújtott lehetõséget az ellenõrzött keresztezésre és a keresztezett (F1) növendék bikák üzemi hizlalási kísérleteinek lefolytatására.

A kísérleti vágások és csontozások a Zalahús Rt zalaegerszegi gyárában folytak.

A kutatási program kidolgozója és irányítója az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet (Herceghalom); dr. Bölcskey Károly tudományos osztályvezetõ-helyettes, témafelelõs vezetésével.

Mit mutat a négy, eddig befejezett magyarországi keresztezési kísérlet?

A hf x fkb (F1) növendék bikaborjak hizlalási paraméterei, - hizlalási végsúly, súlygyarapodás, élõsúlytermelés - kevéssel (+3,1 +4,7%) jobbak a holstein-fríz növendék bikákénál, de legnagyobb a keresztezés hatása a hasított test összetételére;

 a 16 kg hizlalás végi élõsúly többlet hasított test súlyban 35 kg-ra (+11%),
     színhús súlyban 37,8 kg-ra (+17,7%) növekedett,

 a hasított test csont aránya 12,5%-kal, a csontozási faggyú aránya
     18,1-%kal kevesebb volt, a testüregi zsír hányad is 20% körüli értékkel kevesebb.

Az lr x fkb (F1) és a fajtatiszta lr növendék bikák eredményeinek összehasonlításánál kifejezettebb különbségekkel hasonló a tendencia A keresztezetteknél mért 47,3 kg (+8,7 %) élõsúly többletbõl 41,7 kg-ot a hasított test súly különbsége tett ki (+14. 0 %);

A keresztezettek színhús fölénye igen nagy; 49,8 kg, (+27.0 % ); jóval több az élõsúly, valamint a hasított test súly különbségnél; a csontozási faggyú aránya a csontos húsban 34-%-kal, a csont hányad 4,5 %-kal volt alacsonyabb.

A hagyományos magyar fajták keresztezése fkb fajtával

Msz tehén populációban fkb és ch bikákkal párhuzamosan végzett haszonállat-elõállító keresztezésbõl született bikaborjak, msz kontrol kortársaikkal összehasonlítva a nagyon takarékos borjúnevelési fázis után hizlalhatóságban, vágóértékben egyaránt csúcsminõségûek voltak; ezen belül a msz x fkb(F1) csoport valamennyi fontos tulajdonságban jobb eredményeket mutatott, mint a msz x ch (F1) csoport,

A hizlalásban az fkb kedvezõ hatását a keresztezett borjaik hizlalás alatti legjobb súlygyarapodása, a gyengébb választási teljesítményüket követõ, hizlalás alatti kompenzáció és végül a legjobb életnapra jutó élõsúlytermelés igazolta. Az msz x fkb (F1) csoport vágási %-a is minden összehasonlításban a legjobb (61,6 %)volt.

Az msz x fkb (F1) 46,4 % -kal (+84 kg) több húst termelt, mint az msz és 15,6 %-kal,(+36 kg) mint az msz x ch (F1) csoport. A különbség a színhús arányban is markáns; az msz x ch (F1) és a msz csoport csaknem azonos (72, -, illetve 71,1 %, míg az elõbbinél 75,6 %) e tulajdonságban,

A csont aránya is az msz x fkb (F1) csoport fölényét mutatja; 9,5 %-kal kevesebb, mint a kontrolé és 4,1 %-kal, mint a msz x ch (F1) csoporté, a csontozási faggyú is azonos tendenciát mutat.

Az mt x fkb (F1) növendék hízóbika csoport hizlalási tulajdonságai szinte megegyeznek a kontrol szerepét betöltõ mt csoportéval, de a kontrol csoport utolsó két mérés között megnövekedõ szórása és gyarapodás csökkenése a keresztezettek nagyobb végsúlyra való hizlalhatóságára utal.

Az átlagosan azonos korú és súlyú csoportok vágásánál az mt x fkb (F1) csoport hasított test súlya az azonos élõsúly ellenére 6,4 %-kal (23.4 kg) nagyobb volt a mt-nál; az mt x fkb (F1) vágási %-a (61,4 %) jelentõsen és statisztikailag igazoltan magasabb volt, mint a fajtatiszta mt (57,7 %) csoporté,

A négy keresztezés magyarországi kutatás fõbb eredményeit
összefoglalva megállapítható, hogy

 a súlygyarapodások 5-8%-kal növekedtek,

 6,5-14%-kalnagyobb volt a vágási %,

 20-27%-kalemelkedett a színhús tartalom,

 a hízlalásivégsúly az elzsírosodás veszélye nélkül emelhetõ, a zsírlerakódás
     és a csont aránya a vizsgált fajtáknál csökken, az F1 üszõk hizlalása is gazdaságos

(kivonatos adatközlés Bölcskey Károly és munkatársai által 1993 és 98 között végzett kutatási eredményekbõl)