Hogyan teljesíti programját a Fehér-kék Belga Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete magyarországon?

A magyarországi fehér-kék belga (fkb) tenyésztési, genetikai és keresztezési programot 1990-től támogatja a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium.

Az 1994-ben a fajta tenyésztő szervezeteként alapított 18 tagú Egyesület (1998-tól a magyarországi lincoln red (lr) fajta tenyésztését is koordinálja) tenyésztési programot valósít meg, teljesítményvizsgálatot végez, működteti a küllemi bírálati rendszert, ellenőrzi a tenyészállat és szaporítóanyag forgalmazást.

Az Egyesület törzstenyészete és az fkb fajta magyarországi bölcsője az ostffyasszonyfai „Petőfi” Mezőgazdasági Szövetkezet. A gazdaság 1990 -től Kiss Károly ágazatvezető irányításával végzi a fajtatiszta tenyésztési program megvalósítását és egyedülálló tapasztalatokat halmozott fel a fajta üzemi használata során.

A Pankotai Agrár Rt. (Szentes) az lr, a „Petőfi” Mezőgazdasági Szövetkezet (Ostffyasszonyfa), a holstein-fríz (hf), Szomor Dezső magángazdasága (Apaj) a magyar szürke (msz) és a „Berzsenyi
Dániel” Mezőgazdasági Szövetkezet (Egyházashetye) a magyar tarka (mt) tehénállományában nyújtott lehetőséget az ellenőrzött keresztezésre és a keresztezett (F1) növendék bikák üzemi hizlalási kísérleteinek lefolytatására.

A kísérleti vágások és csontozások a Zalahús Rt zalaegerszegi gyárában folytak.

A kutatási program kidolgozója és irányítója az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet (Herceghalom); dr. Bölcskey Károly tudományos osztályvezető-helyettes, témafelelős vezetésével.

Mit mutat a négy, eddig befejezett magyarországi keresztezési kísérlet?
  • A hf x fkb (F1) növendék bikaborjak hizlalási paraméterei, – hizlalási végsúly, súlygyarapodás, élősúlytermelés – kevéssel (+3,1 +4,7%) jobbak a holstein-fríz növendék bikákénál, de legnagyobb a keresztezés hatása a hasított test összetételére;
  • a 16 kg hizlalás végi élősúly többlet hasított test súlyban 35 kg-ra (+11%),
    színhús súlyban 37,8 kg-ra (+17,7%) növekedett,
  • a hasított test csont aránya 12,5%-kal, a csontozási faggyú aránya
    18,1-%kal kevesebb volt, a testüregi zsír hányad is 20% körüli értékkel kevesebb.
  • Az lr x fkb (F1) és a fajtatiszta lr növendék bikák eredményeinek összehasonlításánál kifejezettebb különbségekkel hasonló a tendencia A keresztezetteknél mért 47,3 kg (+8,7 %) élősúly többletből 41,7 kg-ot a hasított test súly különbsége tett ki (+14. 0 %);

A keresztezettek színhús fölénye igen nagy; 49,8 kg, (+27.0 % ); jóval több az élősúly, valamint a hasított test súly különbségnél; a csontozási faggyú aránya a csontos húsban 34-%-kal, a csont hányad 4,5 %-kal volt alacsonyabb.

A hagyományos magyar fajták keresztezése fkb fajtával

Msz tehén populációban fkb és ch bikákkal párhuzamosan végzett haszonállat-előállító keresztezésből született bikaborjak, msz kontrol kortársaikkal összehasonlítva a nagyon takarékos borjúnevelési fázis után hizlalhatóságban, vágóértékben egyaránt csúcsminőségűek voltak; ezen belül a msz x fkb(F1) csoport valamennyi fontos tulajdonságban jobb eredményeket mutatott, mint a msz x ch (F1) csoport,

A hizlalásban az fkb kedvező hatását a keresztezett borjaik hizlalás alatti legjobb súlygyarapodása, a gyengébb választási teljesítményüket követő, hizlalás alatti kompenzáció és végül a legjobb életnapra jutó élősúlytermelés igazolta. Az msz x fkb (F1) csoport vágási %-a is minden összehasonlításban a legjobb (61,6 %)volt.

Az msz x fkb (F1) 46,4 % -kal (+84 kg) több húst termelt, mint az msz és 15,6 %-kal,(+36 kg) mint az msz x ch (F1) csoport. A különbség a színhús arányban is markáns; az msz x ch (F1) és a msz csoport csaknem azonos (72, -, illetve 71,1 %, míg az előbbinél 75,6 %) e tulajdonságban,

A csont aránya is az msz x fkb (F1) csoport fölényét mutatja; 9,5 %-kal kevesebb, mint a kontrolé és 4,1 %-kal, mint a msz x ch (F1) csoporté, a csontozási faggyú is azonos tendenciát mutat.

Az mt x fkb (F1) növendék hízóbika csoport hizlalási tulajdonságai szinte megegyeznek a kontrol szerepét betöltő mt csoportéval, de a kontrol csoport utolsó két mérés között megnövekedő szórása és gyarapodás csökkenése a keresztezettek nagyobb végsúlyra való hizlalhatóságára utal.

Az átlagosan azonos korú és súlyú csoportok vágásánál az mt x fkb (F1) csoport hasított test súlya az azonos élősúly ellenére 6,4 %-kal (23.4 kg) nagyobb volt a mt-nál; az mt x fkb (F1) vágási %-a (61,4 %) jelentősen és statisztikailag igazoltan magasabb volt, mint a fajtatiszta mt (57,7 %) csoporté,

A négy keresztezés magyarországi kutatás főbb eredményeit
összefoglalva megállapítható, hogy:
  •  a súlygyarapodások 5-8%-kal növekedtek,
  •  6,5-14%-kalnagyobb volt a vágási %,
  •  20-27%-kal emelkedett a színhús tartalom,
  •  a hízlalásivégsúly az elzsírosodás veszélye nélkül emelhető, a zsírlerakódás
    és a csont aránya a vizsgált fajtáknál csökken, az F1 üsz
    ők hizlalása is gazdaságos

     (kivonatos adatközlés Bölcskey Károly és munkatársai által 1993 és 98 között végzett kutatási eredményekből)

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés